hiszen...

válaszul a válaszra, hogy legyen kérdés és megoldás a talányokra...
a tavaszi hormonáradat pusztán biológia..."love is just biology"
s nem, nem orroltam meg rád, csak bántott a felszínes értékítélet...
"Azt mondod ne általánosítsak Én azt mondom hogy kell mert eltűnik az ember mint érték és egyforma ergo egységes gépek lépnek a helyükbe..." valóban ez történne? tényleg így látod? a mai társadalomban pont az a lényeg, hogy a nagy maszlagban szembejön veled az a néhány, akiket meglátsz több száz vagy több ezer ember közt is elsőre. s nem azért mert furcsák, nem azért mert kirívóak, hanem mert van életük és látszik...az átlag Eresz alatti lakos, h egy kedves barátomat idézzem, nos...olyan, mint a Gazdálkodj okosan!-ból a figurák...van piros, kék, zöld, sárga...de teljesen egyformák...csak azt kell észrevenni a hogy a betondobozok közé mindig bekeveredik pár más játékfigura is...
bármennyire is fáj, ne az aszfaltot nézve járj az utcán...és látni fogod, hogy igazam van:)
ami pedig a boldogságot illeti..."az édes tudatlanság" létjogosultságán már sokat töprengtem, s akadt olyan az életemben, akivel erről súlyos éjszakába nyúló vitákat folytattunk, de egyikőnknek sem lett igaza...jobban mondva pont az volt a gond, hogy mindkettőnknek igaza volt. mi jobb? nem tudni, ezért nem töprengeni, ergo nem bosszankodni rajta? vagy felvilágosultan, nyitott szemmel a francia szimbolizmus korabeli nagyváros liberális polgáraként hozzászólni és megoldást keresni a problémákra? sajnos, kultúrsznob vagyok, az utóbbit választottam, s gyakorta kapom magam azon, hogy lenézem az édes tudatlanság híveit...ugyanis a tudatlanság boldogít, de kiszolgáltatottá is tesz.