2009. május 31., vasárnap

újra...

...tavaly múlt alakok, villanások, cseppnyi szerelmek ássák elő magukat a szívem hamujából...újra felsejlett ígéretek, remények tépik varjú módjára lelkemet...összetörnék a meg nem kapható vágyottak súlya alatt...

3 megjegyzés:

Indigóharcos írta...

nyümm-nyümm...de van benne azért szín ugye?
mert ha nincs benne, az szomorú
és nem jó ha a pávaszem szomorú, mert akkor a párna is szomorú, és nem jó a szomorú párna...
ugye van benne szín?

Timsa írta...

van benne szín...de amolyan késő bánat érzés leng benne...olyan barnás- zöldes...selyemködös...

Indigóharcos írta...

ahh...akkor az majd elmúlik...olyan barnás-zöldeset már láttam...az elmúlt...lehet a tied is ilyen selyemködös