lélekrajzoló

lélekrajzok a porban, itt-ott kattog az óra, üt...lép, fordul...vissza...rád néz, elmegy...nem jön már vissza...itt jön egy újabb körvonal...zsinóron húzza a szíved...mosolyt fakaszt és világot rajzol, majd elillan hipp-hopp...érted...a lényeg...semmi...vagy mégsem? nem az...nem is ez...válogatsz, botladozol...elhiszed és elfelejted nap nap után a fogyó holdat... s ha napfényt hord eléd a szél, akkor jössz rá csak igazán, hogy semmit sem tettél. mert egyedül vagy.