intravénás barangolás

...ez az előző blogomból...úgy érzem, ezt jobb, ha áthozom...mert...kell...

2008. november 28.

jéghideg és széttép és csak zuhansz apró porcelándarabkáidat nézve...és újra összeáll a kép...minden pillanatban szét,majd össze...szét és össze...és túl közelér...ilyenkor értem a zajos magányban foszforeszkálok kifejezést és imádom,h a jéggé vált napfényben lépdelhetek...némán szavakat formálok és látom a megdöbbent nénik arcát...egy másik világban járok...más órában, más dimenzióban, más helyen...csak máshogy...lenézve, rácsodálkozva tekintek a múlt helyeire, s újfent meghalok, mint már annyiszor ottjártaimkor...megtanultam teljesen máshogy nézni az embereket és ilyen rideg nappalokon nem érdekel a világ véleménye...semmi sem érdekel ilyenkor...csak a visszhangzó szavak a fülemben...csak a dob meg a basszus zakatol a füleiben...nem csak az...órák,percek távolodnak a tó fenekére és nem tekintek utánuk...kattogok...ötletek sora kopogtat az agyam ajtaján.sorszámot húznak,leülnek,várnak...némelyik újságot olvas vagy rajzol...az egyik épp a lábát lóbálja, az a másik fiatal suhanc gondolat pedig arról ábrándozik,amiről épp én is...vonatok suhannak el a fák előtt...a vonatok előtt meg fák...zakatol...dobban...felidéz...film pereg lassan szemem előtt és életre kel az a pár röpke első...második...harmadik sorszámú...ablakokhoz lépnek...köszönnek és átadják magukat nekem...hogy lássam,tudjam...hogy villanjon a szem és a külvilág ebből ne neszeljen meg semmit...lehelletnyi orgazmusként születik pár sor...a külvilág már rég leolvadt...nincs is...
...íme,ahogy a napom indult...még telefonálnom kell párat...kell két dnb dj 15-re...kell próbaterem fehérváron...kell újvárosban...kell egy dj, egy szóló gitáros, dobos, szintis...születnek a dalok...pestre kéne mennem...majd máskor...két...három beadandó...ma este korai-colorstar fúziós koncert...kiállítás is...káosz baszd meg káosz!...már szinte mottó...hétfőn meg gyomorforgató newcity...kezdem megszokni,megszeretni...túl sok az inspiráció...túl sok a talány...túlzottan élvezem, h utálhatom az egészet...de az emebrek butasága akkor is ideegsít...tudom,h bunkó vagyok velük...lenézem legtöbbjüket.mert szánalmas kis férgek.kockákban laknak,műkaját esznek,valóságshow-kon élnek és nekik ez így jó.szánalmas.csak szánalmas...